Sport-Coaching
Mi a Sport-Coaching?
A sportolók mentális edzése, ami egy tapasztaláson és gyakorlaton alapuló folyamat. Felébreszti a sportolóban rejlő képességeket, segít felismerni a rendelkezésre álló lehetőségeket. Lehetővé teszi, hogy az egyén elérje teljesítőképességének vélt felső határait, majd túlszárnyalja azokat. Sok sportágban a verseny/mérkőzés - minimum - fele fejben dől el, ezért fontos, hogy a sportoló fizikai felkészítése mellett a mentális erejét is fejlessze.
Az élsportolókon kívül edzőknek és sportvezetőknek is ajánlott a sport-coaching. A folyamat segíthet más perspektívákból láttatni egy-egy szituációt és segít a döntési helyzetekben is.
A sport-coahingnak célja:
- a belső motiváció kialakítása és fenntartása,
- a sportolóban rejlő lehetőségek kibontakoztatása,
- a csapategység és csoportdinamika kialakítása.
A versenyző elakadásai a következők miatt lehetnek:
Önbizalomhiány
Kétkedés a saját képességeiben
Stresszkezelési problémák
Kudarctól való félelem
Belső motiváció hiánya
Magánéleti problémák kihatnak a teljesítményre
Mit tehet érted egy sport-coach, amit egy edző nem?
A coaching itt sem a tanítást, hanem a tanuláshoz való hozzásegítést jelenti. Míg az edző a fizikai és technikai felkészülést segíti, addig a sport-coach célok kitűzésében és azoknak elérésében támogatja a sportolót/csapatot. A folyamat teljes egészében bizalomra épül. A sport-coach és a sportoló(k) között partneri viszony kialakítása a cél, ahol a versenyzőnek lehet véleménye, ötlete és elgondolása. A coach gazdag eszköztárból meríthet, ami lehetővé teszi, hogy minden folyamat személyre szabható. A tartós motivációt és a sikert minden sportoló elérheti, és nem úgy ahogy az szokás, nem ahogy mások teszik vagy ahogy szerintünk helyes, hanem úgy, ahogy a sportoló számára a legjobb.
Magamról
6 éves igazolt futballista és 4 éves hip-hop táncos múlttal rendelkezem. A mai napig rendszeresen sportolok. Focistaként játszottam külföldi tornákon is, ahol pár ezer ember előtt focizhattam. (amit 13-14 évesen elég nagy nyomásnak éltem meg.) Táncosként az IDF (International Dance Federation) World Championship versenyeken szerepeltem,ahol 2010-ben második, 2011-ben pedig negyedik helyezést értem el csapatommal felnőtt formáció kategóriában. Voltak kisebb nagyobb sérüléseim is. A leghosszabb egy lábközépcsont törés, ami fél éves gyógyulást kívánt. Úgy gondolom, hogy sportolóként ezeket nehezebb fejben elrendezni, mint fizikailag elviselni. Az életemben mindig is központi helyen szerepelt a sport, ezért készítem fel az ügyfeleimet mentálisan azokra a kihívásokra, amelyeket céljai elérése érdekében le kell győznie.
"Ismerd meg a határaidat, de ne azért, hogy elfogadd, hanem hogy ízzé-porrá zúzd őket, és kinyúlj a nagyság után!"